Az elfelejtett szerződés

Ha jogunk van valamihez, akkor éljünk vele időben, mert még az is előfordulhat, hogy elévül, vagy lehetetlenné válik élni vele…

Volt egyszer egy négylakásos társasház. Mind a négy lakásnak Gazdag Úr volt a tulajdonosa, de csak hármat használt. A negyediket szívességi használatba adta Szegény Józsinak, akihez szegről-végről rokoni szálak fűzték. Éltek-éldegéltek a házban, három lakásban gazdag úr és családja, a negyedikben pedig Józsi és felesége. Gazdag úr gyerekei aztán elkerültek onnan, és Gazdag úrnak nagy lett a ház. És végül Gazdag úr sajnálatos módon meghalt.

A gyerekek ekkor előkerültek, és ripsz-ropsz, eladták az egész házat egy befektetőnek, Furmányos úrnak, aki elhatározta, hogy felújítja, átalakítja az egészet. És amint nekikezdett volna, hát ott állt az útjában Szegény Józsi és neje, akik bent kucorogtak a negyedik lakásban, és sehova sem tudtak onnan elköltözni.

Furmányos úr elhatározta, hogy ha törik, ha szakad, kipakolja onnan Szegény Józsit. Hiszen csak szívességi lakáshasználó, még ha jóhiszemű is. De nem akart olyan dolgokba belemenni, mint másik lakás felajánlása. Inkább a felújítás során véletlenül leesett a Józsiék lakása feletti tető, és onnantól kezdve beázott az egész. Azátn a vízvezeték is eltörődött valahogy. De Józsiék kitartottak, mivel nem volt hova menniük.

Aztán egyszerre Józsi felesége, ahogyan az átázott dolgokat szárítgatta, talált egy papírdarabot. Megnézte, mi lehet rajta, és megdöbbent. Mert hát egy adásvételi szerződés volt, amelyben Józsi szülei megvásárolják az akkor még fiatal Gazdag úrtól azt a lakást, amiben Szegény Józsiék éltek. Vitte rögtön a papírt ügyvédhez, és elindítottak egy tulajdonjogi pert, hiszen az régi tétel, hogy a tulajdonhoz való jog nem évül el.

Sajnos a per során elhunyt előbb Szegény Józsi, aztán a felesége is. Így már nem érhették meg, ahogyan a bíróság elutasítja a keresetet.

Az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez ugyanis nem elegendő a szerződés, hanem az is szükséges, hogy a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. Persze, lehet valaki telekkönyvön kívüli tulajdonos, de ha valaki az adott ingatlant a telekkönyv adataiban bízva, jóhiszeműen, ellenérték fejében megszerzi, akkor azzal szemben nem érvényesítheti a jogait.

Józsi tulajdonjogát nem jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, mert el sem küldte oda senki a szerződést. Mivel a vételárat sem ő fizette ki, ezért még azt sem igényelhette vissza a valamikori eladó örököseitől. Már csak azért sem, mivel ez egy pénzkövetelés lett volna, ami már réges-régen elévült.

Szóval egy ingatlan adásvételi szerződés esetében érdemes ellenőrizni, hogy megtörtént-e a tulajdonjogunk bejegyzése, mielőtt – akár évek múltán – kellemetlen meglepetés ér minket…