Régen többek között ezzel a kifejezéssel jelezték, hogy egy házasság élethossziglan tart (hasonló a “Holtodiglan – holtomiglan” formula is, ami szintén arra utal, hogy az ásóval-kapával megásott sírig tart a pap által szentesített házasság, amibe a nagyharang hangja mellett eresztik le a pácienset). Manapság azonban majdhogynem gyakoribb, hogy egy házasság válással végződik. S amikor eljön ez az idő, sok férj vagy feleség elgondolkodik azon, hogy megelőzhető lett volna a per és a patvar, ha a házasság előtt megkötésre kerül egy jó kis házassági vagyonjogi szerződés…
Egyes statisztikák szerint a a házasságok 85%-a szakad meg a megkötésüktől számított 15 éven belül. Amikor még tart a rózsaszín köd, az ember nehezen szánja rá magát, hogy vagyonjogi szerződést kössön, pedig ez a jogintézmény a nyugati civilizációkban teljesen megszokott. Nem bizalmatlanságot jelent, hanem józan előrelátást, hiszen a házasság egy olyan életközösség, ahol nemcsak érzelmi, de anyagi közösségben is élnek a felek. Ennek az anyagi közösségnek az alapjait le kell fektetni, tisztázni kell, honnan is indulunk.
Természetesen ha két fiatal házasodik, szülői segítség nélkül, csak arra alapozva, amit a munkájukkal megkeresnek és bevisznek a házasságba, akkor nemigen szükséges a vagyonjogi szerződés. Azonban ma egyre ritkább ez a helyzet.
A fiatalok többnyire a családtól kapnak anyagi alapot a saját életük elkezdéséhez. Ha ez hozzávetőleg egyforma mértékben történik, akkor szintén mellőzhető a szerződés. Azonban ha a kezdés anyagi terheit főként vagy kizárólag az egyik fél családja állja, akkor már felmerülhet az igény a vagyonjogi szerződés megkötésére, hiszen a szülők nyilván arra gondolván támogatták a családalapítást, hogy a fiatalok akár életük végéig is együtt maradnak. De biztosan nem szeretnék azt a volt házastársat támogatni, aki pár évvel később elválik a gyermeküktől.
S ha már a gyermekeknél járunk. Ha valamelyik házasulónak már volt egy korábbi házassága, és abból gyermeke is, akkor fontos lehet pontosan tisztázni, hogy mi jusson az új asszonynak/embernek. A házasság ideje alatt szerzett vagyon egy törvényi vélelem alapján fele-fele, bármelyik fél nevén is legyen az adott vagyontárgy. Viszont nem mindegy, hogy azt a vagyont miből szerezték. Mert a különvagyonból vásárolt ingatlan megtartja a különvagyon jellegét. de csak akkor, ha egyértelműen igazolni lehet a különvagyoni jelleget. Egy házasság során folyamatosan keverednek a felek anyagi javai, így megfelelő szerződés nélkül bonyolult lehet kibogozni a valós jogi helyzetet.
Az élettársaknál is hasonlóképpen fontos lehet az anyagi kérdések tisztázása. Ugyanis élettársak esetében nem áll fenn a közös szerzés vélelme, mégis problémás lehet hosszú évek után annak a megállapítása, hogy melyik vagyontárgy kié. Különösen, hogy egy esetleges vagyonszaporulatból a felek a közreműködésük arányában részesülnek. Így mondjuk egy olyan helyzetben, amikor egyikük kertjét a másik fél műveli, és a termést eladják, majd ebből fejlesztenek tovább, esetleg akár kisházat is építenek, vagy más módon építik-szépítik az ingatlant, akkor sok-sok év múlva ember legyen a talpán, aki meg tudja mondani, hogy kinek mennyi jár.
Talán ennyiből is látszik, hogy ha valahol, hát a házassági vagyonjogi kérdésekben igazán érvényes irodánk jelmondata, amely szerint már az elején is észnél kell lenni!
Dr. Mező András Ügyvédi Iroda 